GYULA

Gyógyfürdő, középkori téglavár, színes kultúrélet, várszínház, kolbász ? hát persze, hogy Gyuláról van szó! Az Alföld Sopronja, az ország dél-keleti kapuja, az Alföld gyöngyszeme megfogalmazások is gyakran elhangzottak már, amikor ezt a 34 ezer lakosú kisvárost jellemezték. Evlia Cselebi, a híres török világutazó még Velencéhez is hasonlította a Fehér Körös ágaival sűrűn átszelt települést, amikor a török hódoltság idején Gyula a szandzsák székhelye volt. Valóban, Gyula ma is más, mint egy hagyományos értelemben vett alföldi mezőváros, itt a földszintes polgárházak, a műemléképületek, a gazdag utcaképek, a zöldfelületekkel tarkított térsorozatok, a település polgárosultsági foka adja meg az emberléptékű város hangulatát.

A megyei uradalom egykori központjában, az Alföld peremén, Erdélyhez közel virágzó céhes ipar alakult ki és messzi földön híresek voltak a gyulai vásárok is. A történelem azonban nem volt igazán kegyes a településhez. A múlt században megindult vasútépítkezések során Gyulát minden igyekezete ellenére elkerülte a Szolnok-aradi vasútvonal. (A vasút vonalvezetése ugyanis árvízmentes területet igényelt, a Körösök szabályozása pedig csak ezt követően történt meg.) A szomszéd településen megépült vasúti gócpont nem Gyulának hozta meg a gazdasági lendületet. A fejlődés vonala azonban akkor tört meg igazán, amikor a trianoni békediktátum következtében meghúzott államhatár a város gazdasági hátterének nyolcvan százalékát leszakította. Amikor pedig 1950-ben Gyula megszűnt megyeszékhely lenni, sokan úgy érezték: Gyula az életlehetőségeit veszítette el.

A gyulaiak lokálpatriotizmusa azonban mozgásba hozta a közéletet és lázasan kereste a további érvényesülés és fejlődés lehetőségeit. Két évtized alatt elismert fürdőhellyé vált és ma már a hazai gyógy-idegenforgalom egyik központja. A város ugyanakkor megőrizte térségi szerepkörét: itt található az 1300 ágyas megyei kórház, a megyei bíróság, a megyei levéltár, Gyula iskolaváros is egyben, ahol a számos középiskola mellett a felsőfokú képzés is jelen van. Az idegenforgalomban betöltött szerepét az is jól mutatja, hogy itt székel a dél-alföldi regionális idegenforgalmi bizottság. A fás, virágos településnek az itt megforduló vendégek szerint három fő varázsa van: hagyományokban gazdag múltja, színes és vonzó kulturális élete és a regényes környezetben elhelyezett fürdője.

Az éleződő piaci versenyben azonban nem maradhat le a város ? jól tudják ezt a városlakók és a helyi önkormányzat is. Mivel a település nehezen megközelíthető (az autópályák messze elkerülik Békés megyét), ez visszariasztja mind a turistát, mind a befektetőt. A városnak mégis olyan kínálatot kell tudni nyújtani, ami ellenpontozza ezt a hátrányt. Ezért indultak meg a fürdőfejlesztések, korszerűsítések, várhatóan 2000-ben elkezdődik a vízgyógyászat rekonstrukciója is. Az elérendő célként megfogalmazott további fejlesztések azonban tőkebevonás nélkül elképzelhetetlenek: a fürdő szomszédságában lévő Almásy-kastély gyógyszállóvá alakítása, új szabaidő- és idegenforgalmi központ kiépítése és egy bevásárlóközpont létesítése. Az önkormányzatnak a fürdőfejlesztésen túl áldoznia kell a gyógyüdülő-városi környezet kialakítására, annak ápolására is.

Gyula emberléptékű város volt és szerencsére még ma is az. Adottságaival, kulturális hagyományaival és értékeivel, parkjaival, a Százéves cukrászdájával, a várral és a fürdővel még ma is a hasonló lélekszámú városok fölé emelkedik.

www.gyula.hu